Mielőtt véleményeket írok/írunk és kóstolásokról számolunk be, tisztázzunk a méz fogalmát:

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírása alapján a méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi  nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.

A mézek főbb típusai a következők:

a) Eredet szerint:
i. Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz
ii. Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.

b) Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint:
iii. Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.
iv. Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.
v. Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.
vi. Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.
vii. Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 oC-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.
viii. Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.

c) Sütő-főző méz:
Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:
− idegen ízű és szagú, vagy
− erjedésnek indult, vagy már megerjedt, vagy
− túlmelegített.

Ezek a megnevezések helyettesíthetők az egyszerű méz elnevezéssel, kivéve filtrált méz, lépesméz (táblás lépesméz vagy lépesmézszelet), lépesmézet tartalmazó méz és sütő-főző méz esetében. Azonban:
a) A sütő-főző méz esetében a "kizárólag főzés, illetve sütés céljára" szöveget a termék címkéjén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.
b) A filtrált méz és a sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:
− növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényről (növényekről) származik és megvannak az ezekre jellemző érzékszervi, fizikaikémiai és mikroszkópos tulajdonságai,
− egy regionális, területi - földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik,
− különleges minőségi jellemzőkkel.
c) Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a "méz" kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a sütő-főző méz kifejezést kell használni.
d) A címkén minden esetben fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével.

A méz összetevői, tulajdonságai:

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetőve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ. A mézhez ─ a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során ─ más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek ─ amennyire csak lehetséges ─ az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie.

Néhány jellemző, ami alapján vizsgálható és kategorizálható a méz:

- cukortartalom (fruktóz, glükóz és szacharóz)
- nedvességtartalom
- vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom
- elektromos vezetőképesség
- savfok, stb.

A bejegyzés teljes egészében a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásain alapul. Amennyiben további részletek is érdekelnek, itt megtalálod.

Megnyugtatásként szeretném megjegyezni, hogy a fogyasztott mézek többsége csorgatott vagy pergetett virágméz.

Mindezek tudatában figyeljünk arra, mit eszünk és mit nevezünk méznek!

Mézet minden háztartásba!

üdv
MM

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.